Az Éjtenger csónakosai

Éppen soknak tartottad, Ahogy lámpáink Fölénk hajoltak. Így ültünk egy hajóban, Bár nem is hajó volt, Csak egy apró csónak. Eget rajzoltunk a tónak, S alámerültünk hát Egy nedves, szenvedélyes csóknak. Hétszáz méter magasan az éjben, Alattunk a felhők, Lyukacsos kis redőny. Én evezek, csak bal oldalt, Hogy jobbra forduljon minden. Ujjaid a vízbe lógnak.…
Elolvasom


2019.10.06.