Á nem

Egyre jobban érzem az elhatárolódást a valós élettől. Itt ülök kávéscsészém mellett, cigarettával az ajkaim közt, gépelek rohamtempóban, s mindeközben azt sem tudom, mi értelme van akármit is leírni gondolataim közül. Egyrészt, senki az égadta világon nem olvassa el sosem; másrészt pedig, úgyis eltelik egy-két óra, s amit jelenleg óriási ötletnek találok, azt a jövőben…
Elolvasom


2018.05.02.