Kategória: Vers

Amit mások látnak

Ne gondolj arra, mondták, hogy a szomszéd málnabokrai éjszaka polipokká válnak Hogy a narancsszínű fejlécek egy nyolcvan évvel ezelőtti osztálykirándulás számháborújának emlékei Hogy a kilátás a városra csak egy széttépett olajfestmény A lámpába repülő bogarak tudata csak egy nyolcjegyű számsor Ne gondolj arra, mondták, hogy a fehér macskák tekintete a fekete pólódon tükröződik Hogy a…
Elolvasom


2018.11.30.

Ősz

Nézd, milyen szép most az őszi táj! Aranyló levelek, és még ki tudja hány ezer szín ölelkezik a széllel össze, hogy az ember lelkét megfürössze. Mert még itt van a szájban az íze a csóknak, és még cseng a fülben a „szeretlek” szónak a bódulattá tevő mámorító emléke, a nyár sok száz izgalma, fensége. Nézd,…
Elolvasom


2018.11.21.

Tehetetlen délelőtt

Felmászna a vér az alkaron, magasból kémlelné testem, de összeugranak a varratok karomon és csupán csak feslett, alvadt vér cikázik a felkar felé, mint egy ősrégi villám, mi dörrenni vágyik, de meghal, s nem tud többet kitörni immár.


2018.11.16.

Méh

Időtlen zümmögés a jobb fül hallójárataiban ablakhoz verődő szárnyak, ablaknak ütődő lábak ablakba csapódó fej Hosszú ujjak kapnak a hajhoz riadtan, remegve ablakhoz verődő szárnyak, ablaknak ütődő lábak ablakba csapódó fej Fekete-fehér hangok fekete-sárga zaj ablakhoz verődő szárnyak, ablaknak ütődő lábak ablakba csapódó fej A vizsgateremben már senki sem figyel


2018.11.09.

Tehetetlenség

Egyedül vagyok, nincs hova mennem. Nincs hova mennem, nincs mit szeretnem. Béna a testem, szélmalomharcok. Bármi lehetnék, de sehova se tartok. Nincs, ami mozdít, már semmi se lüktet. Habzó tenger az elme, hol nincsenek partok, csak céltalan lebegés és vészjósló morajok. Nincs már bennem vágy, tűz vagy felindulás, kongó üresség van csak és néma várakozás.


2018.11.05.

Amikor jobban

Most jobban esik a csend ricsaja, mindig a másé kell, inkább hallgatom más zaját, minthogy sajátomban vesszek el. Most megillet egy néma délután, szótlan, teám fölött. Dadogva nem vágyok szavakat cipelni, vétkes vagyok cinkosok között. Most képtelenek rólunk a képek, s tán így lesz a legjobb, homályos lencsevégen ragyogni… ezt tudjuk mi, és ez nem…
Elolvasom


2018.10.31.

Mondóka

Hullám, hullám, hullám, hull a lány, lám a lány hull ám, hull ám! Hullám a lány, az én hullám… Vízi hullám, amit elsodor pár hullám, ami az égből hull alám, vagy épp a lány szeméből könnyhullám hull egyre-egyre rám. Hullt és hullt és holt, mert nem hallott a lány. Lám, holt és volt és hullott…
Elolvasom


2018.10.28.

Csonttól bőrig

Mi mindenről álmodtam egykor, álmodtam magamnak száz csodát, de kínos tárgy a közöny, mi csonttól bőrig a testet járja át. Mennyi vágyam vágyott egyben lenni e kicsi testben, e kicsi ágyban és most minden semmi és minden hiába; annyi vágyam égett egyetlenegy  vágyban, de hűvös tárgy a közöny és a közönynek nincs párja. Most minden…
Elolvasom


2018.10.27.

Lektorált

Száll az idő, éji fecske, (A költőt kérem, ezt legközelebb Mellékletben majd kifejtse!) Szállok én is végtelenbe. Szálló széltől fel-fel lebben A függöny is, majd elreppen. (Ó, bocsánat, Költő Uram, nehogy azt higgye, itt minden jól van! Kávét főztem idegemre, s gyors levelet írtam a csomagoló cégnek: Hogy sok helyen stilisztikai hibát vétett! Ők is.…
Elolvasom


2018.10.18.

Mélyről fakadó gondolatok

Mélyről fakadó gondolatok, törnek elő az őszinte vallomások belőlem, hisz te melletted önmagam lehetek, ezek az érzések csak te irántad ilyen mélyek. Ha csak rád nézek, már nem élek! A szerelem tengerén evezek érted! Azt akarom, hogy csak az enyém légy… A szerelem tengerén, Te és Én. Mikor meglátlak már boldog vagyok, s mint a…
Elolvasom


2018.05.26.