Az Éjtenger csónakosai

Az Éjtenger csónakosai

2019.10.06. Vers 0

Éppen soknak tartottad,
Ahogy lámpáink
Fölénk hajoltak.
Így ültünk egy hajóban,
Bár nem is hajó volt,
Csak egy apró csónak.
Eget rajzoltunk a tónak,
S alámerültünk hát
Egy nedves, szenvedélyes csóknak.
Hétszáz méter magasan az éjben,
Alattunk a felhők,
Lyukacsos kis redőny.
Én evezek, csak bal oldalt,
Hogy jobbra forduljon minden.
Ujjaid a vízbe lógnak.
Fejed beledőlt az ölembe,
S úgy rakom keresztbe az evezőt,
Hogy teljes szívemből ölellek.
Az Éj-tenger csónakosai,
A csillaghalak ma is,
Költözőmadarak álmai.
A holdnyugta nullára végződik,
Kerek szám és kerek szád,
Lámpát gyújt az égből is.

Tetszett? Itt támogathatja Pék Bálint Márk alkotását a Patreonon!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük