Szerző: Ladányi Klára

A tabletta

Csönd telepedett a gyártósorra. A mozdulatlan gépek idegenül hatottak a nagy hangárban, ahol máskor az ember a saját gondolatát sem hallotta. Habár most a munkásoknak lehetőségük lett volna szólni a mellettünk állókhoz, valahogy mégis illetlennek hatott az üzem némaságában. Mindenki magába zárkózott inkább. Mihályi elvtárs körbepillantott maga körül. Sorstársai arcára ugyanazt a kérdést látta kiülni,…
Bővebben


2019.10.24. 0

Más állapotok

A kádban ülsz, magad sem tudod, mióta. Homlokod felhúzott térdeden pihen, a zuhanyrózsából ömlő víz kissé kellemetlenül dobol a hátadon, de nem mozdulsz, hagyod. Talán élveznéd is a pillanatot, ha nem tudnád, hogy bármikor vége szakadhat, és kezdődik minden elölről. Azt mondták, életed legszebb időszaka kezdődik. Arról azonban mélyen hallgattak, mi minden változik majd, hogy…
Bővebben


2019.07.07. 0

Szabad asszociáció

Képek a falon… Egy árnyék mögött Feszülő tétova indulatok Futok hozzád De ellököd kezem Sírok, hogy feloldozz De nem törődsz velem Sós patak szalad Vesztébe az állon Majd egyszer csak lehullik Zuhan, akár a zápor Földet nem ér talán soha Felfogja a szövet puha Lágy illata Teremtek, igyekszem Hiába is, talán Csak kínom feszül Néha…
Bővebben


2018.12.11. 0