Vászon

Vászon

2019.06.08. Vers

csak pislog rám nap mint nap
kifeszítve csüng
nem szól, nem is tud
ajkát ezer színnel zártam szárazra
míg éj éjt vált, ő marad ugyanannak
csupasz bőrét nézem
a hibát keresem
varázst, könnyet, valami még nedvességre utaló jelet
tudom: él, csak elfordult tőlem
már nem ihlet meg
csak pislog
pislog rám nap mint nap
bőre térkép önmagamhoz
amit nem értek
pedig karcoltam rá magamból egy részt, egy kusza kalandot
kész beteljesületlen tökéletlenség
de ő nem érti, hogy nem adhatok többet
belőlem nem marad magamnak
önzetlenül önzőségbe temettem el magam
elástam, mi még maradtam
ezt a darabot, kalandot vagy fájó pontot már neki adtam
fehér bőrét beterítettem magammal
a színes vászon bosszúból csak kísért:
a befejezetlen egész, csak pislog rám nap mint nap

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.