Fizikai ingerek

Fizikai ingerek

2019.02.09. Vers

Ebben a percben az idő nem mozdul,
csökönyösen felvette önkényes pozícióját;
hogy haladásra bírjuk, jobbára fizikiai
képtelenség. Másodpercek távlatából
most éveknek tűnnek ezek a pillanatok,
talán egy élet sem lenne elég, hogy
megérjük a reggelt.

Az érzés, ami nem hagy nyugodni, mintha
csak tegnap történt volna az esemény, ami
kiváltotta belőlem. De, mint mindenre, rá is hat
a nehézségi erő, és lehúzza a Föld középpontja
felé.

És most minden inger, minden megtörtént emlék
egy pontban érvényesül, pedig a pontnak kiterjedése
sem lehet elviekben. Pedig bőven lenne mit mesélnie
megjárt koordinátáiról, azokról a ráirányult szögekről,
ahogy számára ismeretlen pontok keresték őt,
ismert irányokkal.

Ennek a párbeszédnek a csatornájában, mint
egy útvesztőben, nem találjuk a kiutat. Azok a gesztusok,
mikkel most önérzetem próbálod kilökni komfortzónám köréből,
még bőven nem lesz elég, hogy megtaláld türelmem súlypontját.

Igyekszem pártatlanul jellemezni kettőnket.
Próbálok fogást találni, fellelni azt a bizonyos
szakadást, hogy legalább jellemezni tudjam
kapcsolatunk inflexiós pontját.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.