Bent ragadt

Bent ragadt

2018.12.22. Vers

Oly hívatlanul tört ránk most a magány,
Valósággal rettegünk tőle.
Jó ideje nem éreztük már
Magunkon ezt az egyedüliséget.

Ez is, mint minden, relatív,
Gondolok itt a fogalmakra,
Hogy kettőnk definíciója
Csupán a másik inverze.

Hiába időztünk annyit az erdőben
Az ösvényt keresve
– Átvitt értelemben a magunk igazát.
Többé nem kereszteződnek útjaink.

De te voltál az egyetlen,
Kinél ez az egyensúly megmaradt.
Ha úgy tetszik: mint Shaolin templomokban
A több ezer éves harmónia.

Persze most is magunkban keressük,
Mint diák a tanárában rossz jegy esetén.
A hibákat, édes, nem tudtuk kijavítani,
Emlékeztetőül naptárunkban bent ragadt.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.